Részletek Kemény János Vadpáva c. kisregényéből

…Ez bizony nem volt csoda. Mert ha odafent a hegyekben még csak a hónak napról napra egyre

erősebb kásásodása s a kalibákon az ereszek meg-megcseppenése jelezte a tavasz közeledtét, itt a

Havas alján már kikelet illata volt a levegőnek, s a szív örömteljesen dobbant, amikor itt is, ott is

suppanó hangok jelezték, hogy a fák rendre kezdik elejteni megnehezült hóterhüket. Még nagyjából

fehér volt a táj, de egyre szélesebb sötétes foltok ütköztek ki a hótakaróból. Mintha hosszú

fagereblyével hullámos vonalakat húzott volna valami láthatatlan óriás a délre hajló hegyoldalakra, az

olvadozó hólé sárga vízerecskékre szakadva kacskaringózott lefelé a völgynek. A nagy folyón az

egymás hegyére-hátára torlódott jégtáblák időnként megmozdultak, egyik-másik szakállas, cifra

mintázatú darabja elvált a többitől, s ünnepélyes lassú fel-le bukdácsolással vitetni kezdte magát a

duzzadó árral…

Málnási György

Nevem Málnási György, 1963-ban születtem az erdélyi Szászrégenben. Itt jártam iskolába és itt végeztem el a gépipari szakközépiskolát.1982- ben érettségiztem. Samu Pál biológia és Nagy János földrajz tanáraimnak köszönhetően már gyerekkoromban közel kerültem a természethez, illetve a magas hegyek világához.

Vélemény, hozzászólás?