Marosvécsi Kemény János kastély

A marosvécsi vár

Szászrégen dombos utcáit magunk mögött hagyva elindulunk Gyergyószentmiklós irányába. A Kelemen havasok bércei előtt feltűnik a Erdély egyik reneszánsz vára. 1319-től a vár és a birtok sokszor cserélt gazdát .Most mégis inkább arról az irodalmi és művészeti örökségről szeretnék említést tenni ami itt született meg és a mai napig ható érték maradt. Miután Kemény István nincstelen árvája egyik pillanatról a másikra a a vár és az erdő birtokok tulajdonosa lett az volt szándéka , hogy a reá szállott óriási vagyont a kultúra és a művelődés javára fordítsa.

Kemény János

Kemény János által létrehozott Erdélyi Helikon találkozók színhelye, ahol a két világháború közötti időszakban aktív irodalmi élet zajlott a transzilvanizmus jegyében. A román és szász írok jelenléte is a megbékélést hívatott szolgálni. A magyar helikonisták: Áprily Lajos, Kós Károly, Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Nyirő József, Makkai Sándor, Molter Károly, Berde Mária, Olosz Lajos, Tabéry Géza mellett meghívottak voltak Liviu Rebreanu, Lucian Blaga, Victor Eftimiu vagy Codarcea.

A napokban olvastam 1929-ben megjelent kisregényét .A mai rohanó világban felüdülést jelentett számomra a Kákóc Kis Mihály története .Hadd idézzek Sas Pétertől néhány sort a könyvről:

„A természet páratlan valósága rögzült leírásaiban, amelynek művészi hangvétele megelevenítésének nagyszerűségében rejlik. A tájban élő, azzal szimbiózist vállaló emberek nem rendelkeztek mitikus őserővel, mint Nyirő József hegylakói, beszédük sem játékos rímekben csilingel, mint Tamási Áron góbéinak, és az országos politikában sincsen szerepük, mint Kós Károly havasi tisztásán, a Pojánán élőknek . Mindezeknél nehezebb volt Kemény János feladata:az erdélyi mindennapok eposzát fogalmazta meg.”

Az előítéletek leomlottak írásaival kapcsolatban, amikor kisregényeiben Kovács László szerint „ a meleg humánum fénye az, ami rávilágít magyarra,románra egyaránt, s az erdélyi falut, az erdélyi életet problémáiban egyszerűbbnek mutatja, mint ahogy a politika gondolja el,de összetettebbnek is, mint ahogyan akármilyen nacionalizmus megoldaná”

Kákóc Mihály küzdelmeiben, úgy tűnik, életében minden reménytelen akkor rásüt Isten reményt adó sugara .Ebből a sugárból tovább folytatja küzdelmeit de már nem reménytelenül. Egyszerű havasi ember szívéből felfakadó őszinte gondolatok. Mindenkinek szívesen ajánlom a közelgő hosszú őszi estéken olvasásra.

Ajánlott oldalak:

www.kemenyinfo.hu

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marosv%C3%A9cs

Málnási György

Nevem Málnási György, 1963-ban születtem az erdélyi Szászrégenben. Itt jártam iskolába és itt végeztem el a gépipari szakközépiskolát.1982- ben érettségiztem. Samu Pál biológia és Nagy János földrajz tanáraimnak köszönhetően már gyerekkoromban közel kerültem a természethez, illetve a magas hegyek világához.