A hegedűgyártás városa
Ha Szászrégenben járunk, feltétlenül látogassuk meg a Gliga Group nevű hegedűgyárat, ahol ügyes kezű mesteremberek készítik a világ szinte minden táján híres régeni hegedűket és húros hangszereket. A gyár tulajdonosának és alapítójának története egyben egy eredeti siker történet, amely sok tehetséget, tudást és fáradságot foglal magában. A Gliga család nem gondolja, hogy a sikernek egy biztos receptje lenne. Minden a sok munkán, a tehetség ügyes felismerésén és az adott pillanathoz való alkalmazkodáson múlik.
Valószínű, hogy soha nem kerültek volna el a tengeren túlra a “Made in Reghin” feliratú hegedűk, ha Vasile és Elena Gliga 11-ik osztályos korukban nem házasodtak volna össze. A múlt rendszer éveiben ez maga után vonta az iskolából való elbocsátást. Így betanított munkásként a régeni fafeldolgozó vállalatnál kezdtek el dolgozni, miközben esti tagozaton folytatták tovább tanulmányaikat, majd ezt követte a brassói egyetem. Kitanulták a mesterséget, felismerték a fa lélegzését, lüktetését, ahogy ezt ezer meg ezer hanggá tudja átalakítani, ugyanis nincs két egyformán megszólaló hegedű, mindegyik egyedi.
1988-ban Vasile Gliga otthon egy kis kamrában készítette el az első saját hegedűjét, amit elküldött az olaszországi Cremonába, a mesterhegedű-készítés fellegvárába. Ezt követték a párizsi és a frankfurti kiállítások. Az akkori pártállami rendszer miatt összetűzésbe került a gyár vezetőségével, mivel azt állította, hogy csak a hangszergyártás képes nagy haszonnal és hatékonysággal működni. Felvetését elvetették, így saját vállalkozásba kezdett. Eleinte 6 alkalmazottal dolgozott együtt, ma 900 embernek ad munkát.
Sikerének egy másik fontos meghatározó elemét a környék juhar és lucfenyői jelentették. Ezek annyira jó és egyedi fafajtáknak számítanak, hogy még Stradivari, Amatti és Guarnieri is nagyra értékelte a Görgény völgyéből származó áldott faanyagot. Abból adódik ennek a juhar fajnak a különlegessége, hogy a fa rostjai nem egyenesen, hanem hullámosan nőnek. Ez adja a fa jó rezonanciáját.
Az országban itt indult el először a hangszergyártás a legjobb kezű Boianciuc nevű mester vezetésével. Egy hegedű nagyon nehezen születik meg, sok szeretetet, odafigyelést, türelmet igényel. A nyersanyagot 4-5 évig kell szárítani, majd a fa 200 munkafolyamaton megy keresztül, amely többségében mind kézi munka. A faragás, a csiszolás, a kézi lakkozás mind kézzel történik, ahogy a mesterek évszázadokon keresztül készítették ezeket a hangszereket, amelyek végső formájukat elnyerve, az idővel is dacolva hordozzák magukban a fenséges hangokat.
És végül néhány szó az árakról. Tanuló-, egyetemi-, professzionális-, illetve mesterhegedűk széles skálája található meg itt elfogadható áron, már 50-1500 euroért.
A termékek 98%-a külföldre kerül, ezeknek is a fele az Egyesült Államokba. Itt a gyerekek számára készített hegedűknek van a legnagyobb sikere, amiket színes díszítésekkel, lepkékkel vagy rajzfilmszereplőkkel látnak el. Ezzel is ösztönözik a gyerekeket, hogy a sok játék helyett inkább a zenetanulással foglalkozzanak.
Vasile Gliga számára mindig nagy öröm, amikor hegedűi a világ nagy színpadain életre kelnek, mint például Sir Yehudi Menuhin – George Enescu tanítványa – kezében, aki köszönő levelében nagyra értékelte ezt a kiváló hangszert.
Egy szászrégeni manufaktúra hegedű készítő mesterrel készített riportot ide kattintva olvashatják el.