Parajd

Parajd-Sófalva
Parajd-Sófalva

(románul: Praid, németül Salzberg) község Romániában, Hargita megyében.

A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye.

Nevének eredete:

Neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették „páréztatták”, miközben szekereiket megrakták sóval.

Látnivalók:

    • Rapsóné várának romjai.
  • A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.
  • A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.
  • Fürdő és üdülőhely, gyógyhatású meleg sós fürdője van, ahol a fürdőzők lebegnek a tömény sós vízben.

Híres emberek:

  • Itt született 1854-ben Hankó Vilmos kémikus, író,
  • Itt született 1884. május 30-án Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, 1942. szept. 24-től 1943. jún. 12-ig honvédelmi miniszter.
  • 1888-tól itt töltötte gyermekéveit Áprily Lajos költő, majd később egy időre vissza is költözött a településre.[4]
  • Itt született Keresztes Lajos, (1900. április 30-án. – Budapest, 1978. augusztus 9.) olimpiai bajnok birkózó.
  • Itt született 1915-ben Dr. Parajdi Incze Lajos író, költő, ifjúság-nevelő, fényképész, vitorlás-hajós, természetvédő. 1949-ben Amerikába vándorolt, ott alapított családot és folytatja pályafutását. Egyik könyvét az Árpád Akadémia (Cleveland, Ohio) aranyéremmel tüntette ki (Footprints on Destiny Lane – Lábnyomok a Sors Ösvényén, 1984), Lisbon Falls, 1982; Once Upon a Maine Island, Lewiston, 1983; A Hargita lelke. A Sóvidék szellemi arcképe, Astor, 1984.
  • Itt született 1930-ban Kiss Ferenc Árpád közgazdász, gazdasági szakíró.
  • Itt született 1953-ban Szőke András helytörténész és néprajzkutató.
Gyógyfürdő
Gyógyfürdő
Forrás: Wikipédia