Erdélyi barangolás: 2015.07. 20-25-ig útinapló 5. rész

Erdélyi barangolás: 2015.07. 20-25-ig útinapló 5. rész

Július 24. péntek van Parajdra, a sóbányába megyünk fő programként.
Út közben megálltunk Marosvécsen a Kemény-kastélynál. Kemény János író (Gyuri kedvence) családjáé. 2014 szeptemberében kapta vissza a család: hét unoka. Amikor annak idején a nagypapa megörökölte a birtokot, a kultúra támogatója lett (színházépítések). Az egyik unokája, Nagy Kemény Géza kalauzolt végig a kastélyon. Mesélt az Erdélyi Helikonról is. A kommunista időkben csúnyán lepusztultak a termek, gyermekek elmegyógyintézete működött itt. A pipateremben játszottam a zongorán egy dalt. Gyönyörű ősi fákat láttunk a kastélykertben, és az Erdélyi Helikon íróinak kőasztalát. Gyuri nekem ajándékozta a családi zászlócskát, amit elnyert. 🙂
A sóbányába 245 lépcsőn mentünk le, és 171-en jöttünk felfelé a másik oldalon. Föld alatti játszóterek, akadálypálya, templom, sóbányászati múzeum, éttermek, boltok, sőt Vodafone térerő, és wifi is volt lent. A hőmérséklet 15,6 fok volt. Úgy 3 óra körül jöttünk ki a bányából a tomboló kánikulába. Parajd Hargita megyében van, innen Szovátán keresztül megyünk Marosvásárhelyre. Igazi nyári hőség tombol. Koronkán ettünk csorbát és tepsiben sült húst, utána Marosvásárhelyen megnéztük a Teleki Bibliotecát a 250 ezernyi könyvvel, a Bólyai-házat. Ma lesz az “utolsó vacsora” Viktoréknál. Ma kell búcsúznunk tőlük, mert reggel korán indulunk hazafelé.

 

Málnási György

Nevem Málnási György, 1963-ban születtem az erdélyi Szászrégenben. Itt jártam iskolába és itt végeztem el a gépipari szakközépiskolát.1982- ben érettségiztem. Samu Pál biológia és Nagy János földrajz tanáraimnak köszönhetően már gyerekkoromban közel kerültem a természethez, illetve a magas hegyek világához.

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu